A minap a kezembe került végre magyarul is a PUF Geronimo Stilton által átírt könyve.
már régen megvan az olasz verzió, csak ugye...nem tudok olaszul.
maga a könyv egy kb képeskönyvként van hirdetve, fiatal olvasóknak, rengeteg illusztrációval. mindenki egérke. 1 oldal / 3 mondat szöveggel, szóval elég szellősen van írva a történet.
szóval, az ifjúságnak.
de kérdem én...miért? 10-11 évesen olvassa az ember az eredeti PUF-ot. előtte nem tanácsos a kezébe adni.
ha iszonyatosan meg akarjuk velük ismertetni a sztorit, akkor pedig a Fábris filmet ajánlja mindenki, mint legjobb, és egyetlen, szabadon elérhető feldolgozást. a másik verziókra rá se nézzetek, a '24-es (Balogh Béla) pedig a MANDA-ban porosodik egy régi VHS-en.
tehát, marad a Fábri Zoltán által rendezett feldolgozás, mert az a leghűségesebb a regényhez.
még hűségesebb, mint ez a könyv. kisebb eltérésekkel, de a '69-es film 1:1 egyezik a könyvvel.
node lássuk, mi van ezzel az átirattal?
vízjel azért van, mert nem vagyok cseriti, hogy mások fizetett cikkeihez ingyen képanyagot adjak, mint anno.
- Amikor az átirat túlságosan szabad. -
nyilván nincs ez a könyv a wattpados fanficek szintjén, ugyanis legalább 3x meg van említve, kezdve a borítóval, hogy Molnár eredeti regényének átirata. tehát, valamennyire hitelesnek kell lennie, ha nem akar vitát az író az örökösökkel.
viszont az átirat egy gyors munkáról árulkodik, amelyben az átíró béríró nemigen fogta fel, mi fontos és mi nem, cselekmény és struktúra szempontjából.
csak egy példa:
gittegylet effektíve nincs.
most mondhatná az olvasó, hogy na bumm, de a gittegylet a sztoriban kulcsfontosságú. ők írják be ugyanis Nemecsek nevét a jegyzőkönyvbe csupa kisbetűvel, és ők játszanak kulcsszerepet több helyen is. ja, és úgy mellesleg, olyanok, mint a 4 Gengszter a Macskafogóban. ha nincs gittegylet, nincs PUF. az egyik sztorija köré épült a másik.
habár ha nagyon időszükében van az ember (illetve, lapszűkében) akkor kihagyhatja a Rácz tanár úr általi feloszlatási jelenetet, de a gittegylet nagyon fontos, és említésre méltó, legyen akármilyen bugyuta kezdeményezés pár grundos gyerek részéről. ezáltal maga a gitt, mint fogalom, is kimarad teljesen, ami szintén az egyik kulcsa a PUF-nak.
a verkli egyszer van említve, de nincs megmagyarázva. még a törökméz is meg van említve, és hogy Csele nem vágja oda a kalapját, mikor a törökméz-árus felviszi az árat (gondolom, már akkor is az inflációra hivatkoztak, mint manapság a pofátlan árusok), még annak ellenére sem, hogy Geréb a fülébe súgja, hogy de, vágd csak oda,... de a gitt nemlétező dolog.
érdekességként említsük meg, hogy utána a "csupa piros nagybetűvel" dolog Nemecsek nevével a jegyzőkönyvben meg van említve, ekkor jött rá az olasz(?) átíró, hogy gáz van, és egy nagyon fontos dolgot hagyott ki, mert a semmiből lesz magának a grundnak egy jegyzőkönyve, ahova Nemecsek neve bekerül. az egésznek nincs súlya, mivel az "áruló" rész úgy ahogy van, kimarad. úgyhogy kb nincs mit jóvátenniük.
a másik érdekes átirat Kolnay és Barabás. egyszer, mintegy utólagosan bele van biggyesztve a korábbi részébe a könyvnek (nekem kb ordít, hogy utólag lett beleadva a kontextusba) hogy K és B sokat veszekszik. gondolom, akkor jött rá az író, hogy ez is egy létfontosságú kulcsmozzanat a könyvben, mikor a békülésükkel zárta a könyvet, aminek Boka szemtanúja a grundon. vigyorogva. (a könyvben Boka Nemecsek halála után megy a grundra, bőgve. a filmben sincs valami rózsás kedvében.)
igen, maga a PUF ebben az átiratban Kolnay és Barabás békülésével zárul, két karakter, akik kétszer voltak előtte, 1-1 mondat erejéig megemlítve az egész írásban.
a grundot soha nem építették be, ma is ott áll.
aha.
viszont ami szerintem teljesen feleslegesen van benne a könyvben, az a Geréb apja jelenet. Fábritól a musical írójáig mindenki egyöntetűen kijelentette, hogy Geréb rohadjon meg, ha már így elárulta a fiúkat, és mind a filmből, mind pedig a musicalből ki van vágva a megbocsájtása és visszavétele a Pál utcaiak közé. ugyanígy az árulásának jóvátétele a harcmezőn.
ezt még az ember elnézheti, mert Geréb, habár kulcskarakter, egy elég kedvelhetetlen karakter az árulása miatt, főleg fiataloknak, akik még eléggé szívükön viselik az efféle dolgokat egymás közt.
ezáltal merem azt mondani, hogy Geréb apjának odaviharzása a grundra, és a szó szerinti kihallgatása egy beteg, lázas gyereknek (Nemecsek) teljesen kimaradhatott volna az egészből. itt visszaveszik Gerébet(mint ugyebár a könyvben is), aki mintegy kémként kihallgatja a vörösingesek haditervét, így a Pál utcaiak megtudják, hogy akarnak támadni, és Boka tud szőni egy átláthatatlan haditervet, ami végül működik.
- a karakterek. -
érdekes módon, Boka van csak bemutatva, mint karakter, kb ugyanazokkal a szavakkal, ahogy Molnár mutatta be. Nemecsekről kapunk egy minimális leírást, a többiekről semmit. Csele és Geréb sincsenek bemutatva, Csele csak annyival a törökmézes jelenetnél, amire érthetetlenül sok fókusz esett amúgy, hogy "piperkőc" nem is gigerli, amit egy szóval meg lehetne magyarázni, és ami egy sokkal egyszerűbb szó. namindegy.
az elején az osztálytermi jelenetnél fel van sorolva, ki mit csinál, de csak egy-egy szóval.
az olvasó időközben rájön , hogy a könyvborítón Nemecsek, Csónakos/Szebenics és Geréb van, nem pedig Boka. vagy Boka van, csak rosszul színezve, ki tudja. kicsit furcsa volt, mert a borító belső részében le vannak rajzolva(lineart), és valamiért Szebenicset nagyon szerette az illusztrátor, Kolnay és Barabás mellett csak ő van említve, a többi egyleti tag nincs is.
a többiek pedig "ja igen, létezik" módon meg vannak említve később, mintegy érzékeltetve, hogy a grundon nem csak 4 gyerek volt, lsd Kolnay és Barabás.
- a tettek. -
a tettekkel volt a legtöbb bajom. ez a mű - habár gyerekek a főszereplői és gyerekek közt zajlik a háború - drámai. halálosan drámai, és vérkomoly, olyannyira, hogy halállal végződik, mégpedig a főszereplőével.
viszont ebben a könyvben kb minden el van egyengetve. súlytalan. aki rossz, az mégiscsak jó. aki rosszat tesz, az nem is úgy értette, stb stb.
Geréb árulása teljesen eltörpül annak ellenére, hogy hatalmas vétekként van említve. megbocsájtanak neki, de az átirat miatt annak sincs súlya. súlytalan minden, és lebeg.
Áts Feri gonosz gyerekként van beállítva (inkább fiatal felnőtt, vagy kései kamasz, de kinek mi) de 2-3x meg van említve, hogy milyen jól néz ki (nem az én szavaim), mennyire atlétikus, erős stb. erősen elhintve, hogy lehetnének spanok pl Bokával, ha nem ellenségek lennének.
habár a könyvben Áts egy erős és igazságos vezetőnek van titulálva, ki van róla mondva egyértelműen, hogy kegyetlen ellenség, hírhedt a neve a nyolcban, és az is, hogy ő Nemecsek nagy bajának az okozója (Molnár szavai)
itt Áts azért nem megy el a háború elvesztése után a füvészkertbe a vörösingesekhez, és kb oszlatja fel az egész csapatot ezzel, mert Nemecseket látogatja meg, és állnak az utcán Bokával, mint két szobor. ha jól emlékszem, az eredeti műben csak nem megy el, mert nem látja értelmét, hiszen mint vezető, elvesztette a háborút.
Átsot egyébként Nemecsek ölre kapja (?!) és úgy teríti le. érdekes.
a Pásztorok már csak egy apology-videót nem tesznek fel a youtube-ra, annyira bánják, hogy einstandot csináltak. kétszer, vagy háromszor is meg van említve, hogy mennyire bánják, mikor valaki végre szembesíti őket a tetteikkel.
Nemecsek az üveggolyókat nem kapja vissza.
még a "nekünk ezért nem jár csokoládé" jelenet is benne van, ismét kérdem, miért, amikor 4x el lett előtte mondva, hogy iszonyatosan bánják, amit tettek, jó, értjük.
Kolnay és Barabás többször békül ki, mint amennyiszer veszekedni látjuk őket.
- csata. -
maga a csata máshogy van levezetve, ahogy említettem, egy követhetetlen haditervvel, ami a keveréke a Fábris filmben látottnak, és a '30-as években készült olasz film, a "No greater glory" röhejes PUF feldolgozásénak. Geréb 3 oldalas levele fél oldaban merül ki, és Boka annak örül, hogy Geréb beköpi a vörösingesek tervét magában a levélben, tehát jobbra-balra mindenkit elárul.
Áts egyébként elzavarja a szigetről Nemecsek fürdetése után, ha jól emlékszem, ez is máshogy van itt, és az eredetiben nem így volt.
spanok.
a fiúk közti ellentét nincs kiélezve annyira, mint az eredeti műben. egymás ellenségei, de mégsem. haragszanak egymásra, de mégsem. amikor Nemecsek beteg lesz, akkor hirtelen mindenki mindent félretesz, mintegy felfogván, hogy a betegsége fontosabb, mint egy "harc" egy darab földért, ami egyébként hivatalosan nem is az övék. (azt meg sem említem, hogy a grund 3x akkora lett, mint volt eredetileg) ez a könyvben is hasonlóképp van, de itt a grund elfelejtődik, és kb azt se tudják, minek volt ez a nagy csata. Boka megfogadja, hogy ha rajta múlik, mindenki együtt fog játszani, és nem érti, miért is vannak két csapatban, és nem egyben (talán mert a vörösingesek baromi erőszakosak??!)
az üzenet.
magának az átiratnak az üzenete már-már Disney rajzfilmekbe hajló, csöpögős üzenet lett.
Áts hirtelen jó ember lesz, aki ugyanúgy aggódik Nemecsekért, mint Boka, ha nem jobban.
a többiek is felfogják a betegség súlyát, nyoma sincs annak, ami a könyv és a film végén lejátszódik (pl hogy elterelődik a figyelmük, amint kilépnek a Nemecsek-lakásból).
mindent összevetve, mindenki olyan iszonyatosan jó gyerek és lelkiismeretes, hogy a végén az olvasó nem érti, miért is alakult ki az egész konfliktus. a Pásztorok iszonyatosan bánják az einstandot, Áts végülis nem akar labdaterületet maguknak, Kolnay és Barabás pedig még gondolatban sem civódik egymással.
- az időzítés. -
a másik kritikus pont, amit sikerült kibillenteni katartikus állapotából, az a főszál egyik alappillére, Nemecsek betegsége és halála. egy ponton túl azt hittem, Nemecsek nem is fog meghalni ebben a verzióban, mert az egyébként egy hét leforgása alatt történő események hetekre húzódtak el. Nemecsek pedig mint mondott "egyre betegebb lett, és a végén meghalt" kb így van levezetve. Boka milliószor meglátogatja, és mikor azt hinnénk, hogy a Fábris verzió lesz az, ahol kimondják az előszoba-konyhában, vagy utána a grundon, hogy a főszereplő meghalt, nem, még nem. amikor azt hinnénk, a Molnáros verzió fog megtörténni, Boka jelen van (igen, jelen van, mikor a legjobb barátja meghal, és ezt a '24-es, Balogh Bélás film verzió tökéletesen mutatta is) nem, még akkor sem, csak beszélnek Bokával.
valamiért Csetneky úr kabátos jelenete is helyet kapott, ami szintén egy "ha nagyon helyszűkében vagyunk, márpedig itt ez a helyzet" kihagyható jelenet, mert azt mutatja, milyen lelketlenek a felnőttek, és mennyire csak a saját érdekeiket nézik, megalázva az anyagilag alattuk levő embereket.
az illusztrációkról nem szólok semmit, nyilván azért pontatlanok az illusztrátorok, mert 1) jobb esetben le van nekik írva részletesen, mit rajzoljanak, és jobb esetben kb annyira ismerik a művet, hogy gyerekkorukban elolvasták, és ennyi. 2) iszonyatosan szűk határidőre kellett kb 50 illusztrációt fullra kiszínezve leadni, így találhatja meg az ember Gerébet átszínezve, egy másik egérként elhagyni a csatateret.
- kisebb eltérések. -
ezeken kívül a könyv tele van kisebb eltérésekkel. pl a zászló teljesen máshogy piros-zöld, a piros-fehér rész kimarad. a füvészkertben két rom van, egyik a szigeten, másik pedig a parton. itt javára legyen írva az illetőnek, hogy megtalálta a Füvészkerti szigetről készült egyetlen fotót, úgyhogy az ábrázolás relatíve pontos.
Boka egy közeli fára tűzi fel a cetlit, és nem várja meg, míg a vörösingesek elhagyják a törzshelyüket.
a szokásos kérdés, amitől nekem idegbajom van, az, hogy "ki küldte be Nemecseket másodszorra a vízbe" az megint Bokára hárul. az eredeti műben kifejezetten "beküldték a vízbe" szerepel, ez az első filmfeldolgozással kezdődően Bokára hárul.
mind az átíró, mint pedig az illusztrátor láthatta a Fábris filmet, és a No greater glory-t, már csak azért is, mert az utóbbiban van egy már-már propagandafilmbe illő jelenet (Mussolini olaszországában készült a film, tegyük hozzá) ahol Nemecsek anyja felkarolja gyermeket, valamiért átmennek együtt a Pál utcai csapattal Budára a hídon, majd vissza Pestre - másfél utcányira van a Pál utcától a Rákos utca, csak mondom.
az Áts által ellopott zászlót jobbra-balra lopkodja mindenki, még többször is, mint a filmben és a musicalben együtt. követhetetlen. a könyvben Geréb visszaszerzi csata közben, mintegy lezárva a zászló körül kialakult "lore-t", itt semmi ilyen nincs.
viszont javukra legyen írva, hogy az einstandot egyszerűen megmagyarázzák.
konklúzió.
ez egy elég szabad átiratra sikerült. nyilván nem mondom, hogy én hűségesebben át tudnám írni a PUF-ot röviden, kisgyerekek számára, mint egy hardcore fan, de igen, így van, át tudnám, 20+ év írói gyakorlattal a hátam mögött. másik műveknél nem tudom, nyilván nekem a PUF a szakterületem, de isten ments, hogy olyanokat valaha bárki megkérdezzen, akik értenek a témához(nem csak itt mondom, effektíve mindennél). tudom, mik a kulcsmozzanatok, és tudom, mi az, amit esetleg ki lehet hagyni, ha helyszűkében van az ember. és nem csak azért, mert ismerem oda-vissza minden betűjét a könyvnek, hanem mert átlátom, mint író, és ez nem egy Kőszívű, hogy egymillió oldalt kelljen átrágni.
itt nemigen sikerült az átirat. tipikus esete annak megint, hogy egy béríró rekordidő alatt "megismerte" a művet, megnézte a filmes átiratokat, és csinált róla egy verziót, amit megint el lehet adni, mert PUF dilit hozott a musical, és mindenki szórja a pénzét PUF-os dolgokra.
legalábbis, szerintem ezért jelent meg magyarul is a könyv, nem sokkal a musical befutása után. ez egy régebbi olasz könyv, és a PUF musical őrületig gondolatban se volt a fordítása, hogy úgy mondjam.
a rajzok szépek benne, és érdekesek. de az a kb 30 oldalnyi szöveg furán lett kiválogatva cselekménypontok tekintetében.
amit én ajánlok, ha iszonyatosan be akarod mutatni az első, főszereplőt megölő, drámai könyvet a gyerekednek idő előtt, akkor nézesd meg vele a Fábris filmet. ennyi.
